A négy-komponensű oktatás-tervezési modell (4C/ID)

 A Jeroen van Merriënboer és Paul Kirschner holland professzorok által 2018-ban kidolgozott 4C/ID tanulási modell komplex, életszerű, nagyívű feladatból indul ki, és háromféle segítséget ad a diákoknak a megoldáshoz: a tudásterület elméleti ismereteit, a szükséges eljárási vagy műveleti módszereket és a mechanikus, rutinszerű, ismétlődő részfeladatok begyakorlását.

1. komponens: Komplex tanulási feladat

Ez lehet esettanulmány, projekt, szakmai feladat, problémamegoldás, amelyen a tanulók dolgoznak. Ezeket a feladatokat szimulált feladatkörnyezetben és/vagy valós feladatkörnyezetben  hajtják végre. A szimulált feladatkörnyezet lehet nagyon alacsony hűségű, például amikor egy esetet papírra vetítenek ("tegyük fel, hogy ön orvos, és egy beteg érkezik a szobánkba...."), vagy amikor egy szerepjátékot játszanak az osztályteremben, de lehet nagyon magas hűségű is, mint például egy repülőgép nagy hűségű szimulátora a pilóták képzéséhez vagy egy sürgősségi osztály a traumatológiai ellátó csapatok képzéséhez.

2. komponens: Támogató elméleti információk

Segítik a tanulókat a tanulási feladatok nem rutinszerű, problémamegoldást, érvelést és/vagy döntéshozatalt igénylő részeinek végrehajtásában. A tanárok gyakran "elméletnek" nevezik ezeket az információkat, mivel jellemzően a tankönyvekben, előadásokon és online forrásokban kerülnek bemutatásra. Leírja, hogyan szerveződik a feladattartomány, és hogyan lehet a tartományban felmerülő problémákat szisztematikusan megközelíteni. A támogató elméleti információk biztosítják a kapcsolatot a tanulók már meglévő ismeretei (azaz az előzetes tudásuk) és a tanulási feladatok nem rutinszerű aspektusainak elvégzéséhez szükséges ismeretek között.

3. komponens: Eljárási (procedurális) információk (a munka hogyanja, know-how-ja)

A tanulóknak a tanulási feladatok rutinszerű, azaz mindig azonos módon végrehajtott részeinek elvégzésében segítenek. Az eljárási információkat "just-in-time" információnak is nevezik, mivel a legjobb, ha az adott tanulási feladat végrehajtása közben nyújtják. Ez jellemzően a "hogyan kell" vagy "lépésről lépésre" utasítások formáját ölti, amelyeket egy tanár vagy felhasználói útmutató ad a tanulónak, és amelyek elmondják, hogyan kell a feladat rutinszerű szempontjait végrehajtani a feladat elvégzése közben. A procedurális információk bemutatásának oktatási módszerei egy olyan tanulási folyamatot céloznak meg, amelyet szabályképzésnek nevezünk.

4. komponens: Részfeladatok begyakorlása

A részfeladat-begyakorlás ismert példái az 1-től 10-ig terjedő szorzótáblák gyakorlása az általános iskolában (olyan teljes aritmetikai feladatok mellett, mint például a fizetés egy boltban vagy a padló területének mérése), a hangszeres hangszeres játék során a zenei skálák gyakorlása (olyan teljes feladatok mellett, mint például a zenedarabok lejátszása), vagy a fizikai vizsgálati készségek gyakorlása egy orvosi programban (olyan teljes feladatok mellett, mint például a betegek felvétele).