A Jeroen van Merriënboer és Paul Kirschner holland professzorok által 2018-ban kidolgozott 4C/ID tanulási modell komplex, életszerű, nagyívű feladatból indul ki, és háromféle segítséget ad a diákoknak a megoldáshoz: a tudásterület elméleti ismereteit, a szükséges eljárási vagy műveleti módszereket és a mechanikus, rutinszerű, ismétlődő részfeladatok begyakorlását. 1. komponens: Komplex tanulási feladat Ez lehet esettanulmány, projekt, szakmai feladat, problémamegoldás, amelyen a tanulók dolgoznak. Ezeket a feladatokat szimulált feladatkörnyezetben és/vagy valós feladatkörnyezetben hajtják végre. A szimulált feladatkörnyezet lehet nagyon alacsony hűségű, például amikor egy esetet papírra vetítenek ("tegyük fel, hogy ön orvos, és egy beteg érkezik a szobánkba...."), vagy amikor egy szerepjátékot játszanak az osztályteremben, de lehet nagyon magas hűségű is, mint például egy repülőgép nagy hűségű szimulátora a pilóták képzéséhez vagy egy sürgősségi osztály a traumatológi...
Az egyházi iskolák egyik empirikusan megfigyelhető megkülönböztető jegye, hogy nem egyszerűen tényekre kérdeznek rá a felvételikor, például hogy vallásos-e a család, vagy milyen a gyermek tanulmányi eredménye, hanem ragaszkodnak egymás kölcsönös megismeréséhez a családdal. Ezért mutathatja ki Papp Z. Attila 2022-es tanulmánya , hogy nem is a tanuló vallási hovatartozása a perdöntő, hanem az, hogy a szülők tudnak-e azonosulni az iskola szemléletével (a katolikusoknál ez 90,9 százalék, a reformátusoknál 79,7). Ugyanezt az ismerkedést mutatja, hogy az egyházi iskola igyekszik elbeszélgetni előzetesen a diákkal és a szülőkkel is. Ez a fajta felvételi beszélgetés az állami iskolák mindössze 30%-ánál jellemző, míg a református és katilus iskolák mintegy 70%-ánál megszokott. Az is vonzó lehet a szülők számára, hogy miközben az egyházak kétségtelenül foglalkoznak a rászoruló, szegény vagy hátrányos helyzetű családok gyerekeivel is, sokszor valóban lefölözik a „jobb” családok gyerekeit....