Ugrás a fő tartalomra

Katalán provincia: legalább 25%-ban projekt-órát kell tartani

Egységesen vezette be megfontolt, de annál radikálisabb iskolai reformját a katalán tartomány: középiskolákban a tanóráknak legalább a negyedében, alsóbb iskolafokon még nagyobb arányban projekt-órát kell tartaniuk az intézményeknek. 

A szakmai irányt még 10 évvel ezelőtt határozta meg a rendtartomány. Van-e értelme tanítani egy bizonyos típusú tudást a kontextusából kiragadva, a tanárra összpontosítva? Fenntartható-e, hogy a tanári kar magyaráz, a tanulók hallgatnak és tanulnak? Hogy a tanulás gyakran kizárólag a tartalom tanulmányozására összpontosít? Hogy az értékelés az írásbeli vizsgákra irányul, azzal a céllal, hogy osztályzatot adjanak?

Az információ mennyisége annyira megnőtt – mondja ki a „Summem” nevű program alapdokumentuma -, hogy senkinek sem sikerül felhalmoznia a memóriájában az összes információnak még csak egy kis részét sem, még azt sem, ami egy témához kapcsolódik. Az emlékezet továbbra is fontos, és dolgoznunk kell rajta, de az emlékezet mellett más szempontokon is dolgozni kell, amelyek ugyanolyanok vagy még fontosabbak: a gondolkodás képessége, az érzelmek kezelése, a kapcsolatteremtés és az erőfeszítés. A tanulási folyamat alapja a tapasztalat, amely a tudás értelmes alkalmazása. A cél, hogy kontextualizált tanulás jöjjön létre. 

2016-ban kísérleti év kezdődött 6 intézménnyel és 600 tanulóval, majd egy évtizeden át tartó, fokozatos kiterjesztéssel mára az összes iskola mintegy 20.000 tanulója ezzel a módszerrel tanul.

Az iskolák együttesen haladnak az úton. A program megtartja a hagyományos tanórákat is, de bizonyos időablakokban, középiskolában legalább az iskolaidő 25%-ában projektórákat kell tartani. Ezek elhelyezése történhet úgy, hogy a nap bizonyos órái tartoznak ide, vagy egy-egy nap egészében. A tanítási módszertant az iskolák tanárai határozhatják meg, meg kell azonban felelni az időarányoknak és az irányelveknek.

Ezek az irányelvek a projekt-órákra kooperatív tanulást írnak elő, ennek problémaalapúnak és kutatásalapúnak kell lennie. A tanári kar kihívásokat és kérdéseket vet fel; a tanulók gondolkodnak, megoldásokat keresnek és javaslatokat tesznek. Az Útvonal egy szituációból vagy néhány megoldandó kérdésből indul ki, amelyek komplex munkafolyamatot generálnak a megoldás keresésével, mindenféle tudás integrálásával és speciális készségek és attitűdök alkalmazásával.

A tanulás az új ismeretek megértésének, gondolkodásának és elsajátításának folyamatára és azok konkrét helyzetekben való felhasználhatóságára összpontosít. Az óráknak tantárgyközinek is kell lenniük, interdiszciplinárisnak. A kutatómunkának legalább két tantárgy területét érinteni kell, hiszen a való életben sem egyes "területek" vetik fel a problémákat, hanem különböző területekről és témákból származó tartalmakat használunk ezek megoldására.

Az értelmes és kompetens tanulás érdekében – mondja ki a dokumentum - át kell térnünk a tudást önálló tantárgyakra szétválasztó struktúráról egy  rugalmas és nyitott, több tantárgy kombinálásával működő struktúrára. A munkát különböző kommunikációs regiszterekben és nyelveken kell végezniük a tanulóknak: írásbeli, szóbeli, matematikai, audiovizuális, művészi és további más csatornákon és más-más szándékkal. Különböző analóg és digitális környezetekben és azon keresztül kell dolgozniuk annak érdekében, hogy megvalósuljon az információmenedzsment tanulásához és a tudásépítéshez kapcsolódó készségek fejlesztése egyéni és csoportos szinten egyaránt.

A pedagógus jelentősége nem csökken, hanem nő. A tanárok kihívása és professzionalizmusa ebben áll: serkenteni a tanulókat, fejleszteni a képességeiket, kihívást generáló feladatokat adni nekik, erőfeszítésekre ösztönözni őket.





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A négy-komponensű oktatás-tervezési modell (4C/ID)

  A Jeroen van Merriënboer és Paul Kirschner holland professzorok által 2018-ban kidolgozott 4C/ID tanulási modell komplex, életszerű, nagyívű feladatból indul ki, és háromféle segítséget ad a diákoknak a megoldáshoz: a tudásterület elméleti ismereteit, a szükséges eljárási vagy műveleti módszereket és a mechanikus, rutinszerű, ismétlődő részfeladatok begyakorlását. 1. komponens: Komplex tanulási feladat Ez lehet esettanulmány, projekt, szakmai feladat, problémamegoldás, amelyen a tanulók dolgoznak. Ezeket a feladatokat szimulált feladatkörnyezetben és/vagy valós feladatkörnyezetben   hajtják végre. A szimulált feladatkörnyezet lehet nagyon alacsony hűségű, például amikor egy esetet papírra vetítenek ("tegyük fel, hogy ön orvos, és egy beteg érkezik a szobánkba...."), vagy amikor egy szerepjátékot játszanak az osztályteremben, de lehet nagyon magas hűségű is, mint például egy repülőgép nagy hűségű szimulátora a pilóták képzéséhez vagy egy sürgősségi osztály a traumatológi...

Tömbösítés a szegedi piarista iskolában

Mindennapi pedagógiai munkájuk során az iskola tanárai egyértelműen látták, hogy megváltozott a diákok tanuláshoz való viszonya, kevésbé szeretnek passzív hallgatók lenni és sokkal szívesebben vesznek részt közös alkotó folyamatokban. Célul tűzték ki, hogy ennek megpróbálnak erejükből telhetően olyan keretet szabni, mely képes hatékonyan támogatni a 21. századi pedagógiát, így ennek eredménye lett az általuk csak   tömbösítés nek nevezett struktúra kiépítése, ami valójában jóval több, minthogy egyszerre magasabb óraszámban tanulnak a diákok bizonyos tantárgyakat.  A tanítási évet háromhetes tanulási időszakokra osztották fel hat tantárgy tekintetében, melyek a következők: magyar, történelem, biológia, kémia, földrajz és fizika. Az intézményi innováció során hetedik és nyolcadik évfolyamon a fiatalok három hétig csak kétféle tantárgyat tanulnak heti 10-12 órában, így alakultak ki a történelem-irodalom, a fizika-földrajz, illetve biológia-kémia tantárgypárok.   Kiemelt je...

Freund Tamás az információ-robbanásról (részletek egy interjúból)

  A gyerek hazajön az iskolából, leül a számítógép elé, és ahogy mondta, valamit nagyon meg akar ismerni, valami konkrétumot, ez akár házi feladat, akár csak érdekli őt, és elkezdi a különböző kereső programokkal, google vagy bárhol, beírja a kulcsszavakat, elkezd keresni. Megvan a primér motiváció, mert valami oka van, amiért ezt keresi, van egyfajta érzelmi viszonyulás is, hiszen neki ez valami miatt fontos. De ahogy keresgél, rábukkan valami másra, ami kicsit jobban érdekli, na ezt gyorsan megnézem, aztán majd visszakanyarodok az eredeti kérdéshez. De erről aztán megint egy másik pontra ugrik, ami megint egy kicsit jobban érdekli, hogy majd később. És amikor egy óra múlva megkérdezik, hogy te miért ültél le a számítógép elé, már fogalma sincs. Eltöltött úgy egy-két órát, hogy szörfölt. Ezért hívják ezt szörfölésnek, mert nem biztos, hogy az eredeti célhoz lyukadok ki. Elvesztette közben a motivációt, hiszen nem tudom én a motiváltságomat váltogatni percenként és egy újabb és úja...