Választható tantárgyak innovációja a budapesti Piarista Gimnáziumban

Az új modell megtervezésekor abból a tapasztalatból indult ki az iskola, hogy nagyon sok olyan diákkal találkoztak, akik 7. osztályosként nagyon lelkesen érkeztek, ám elég gyorsan elvesztették a motivációjukat. Része van ebben annak is, hogy a hagyományos, klasszikus modellben az adott tananyagot pontosan úgy várják vissza diákjaiktól, ahogyan megtanították. Pontosan azt, pontosan úgy ahogyan a tanárok kérik. Jó-e az, hogy mindig így tanítsunk és hogy mindenkitől ugyanazt várjuk el? Hol van ebben a folyamatban a diák kezdeményező készsége, felelőssége?

Lehetséges válasznak látszott, hogy egy olyan „tantárgy-csomagot” (választható tantárgyakat) hoznak létre, amiben a diákoknak döntési lehetőségük van, és amellett praktikus tudásra, képességekre/készségekre tehetnek szert.  Előzetes kérdőíves felmérést végeztek: „Mit tanulnál, ha bármit tanulhatnál a 9. évfolyamon?”

Legnagyobbrészt pénzügyi, közgazdasági ismereteket neveztek meg a diákok, akik pedig nem tudtak elszakadni a hagyományos tanóráktól, azok reál tárgyakat neveztek meg konkrét tanárokkal. Megjelentek egyéb tartalmak is, mint például pszichológia, háztartási ismeretek, retorika, prezentálás, előadói készségek fejlesztése és a történelemi tények értékelése. Ezek alapján a következő megvalósítási struktúrát állították fel: A gyerekek a 9. évfolyamon kétheti dupla órában, a 10. évfolyamon heti dupla órában - félévkor váltott tantárggyal – az alábbi szabadon választott tárgyakról dönthetnek.

Évf.	Tantárgyi		Nem-tantárgyi
9	biológia	fizika	kommunikáció és dráma	barkácsolás, gasztronómia
10/1	matek	kémia	gazdaság és pénzügy	önismeret, pályaorientáció, pszichológia
10/2	matek		gazdaság és pénzügy	önismeret, pályaorientáció, pszichológia

 

A foglalkozási struktúrák véglegesítése után bevonták a tantestület munkaközösségeit a foglalkozások tartalmi fejlesztésébe. Hogyan válik élmény-alapúvá a tanulás? Történik-e és hogyan történik készségfejlesztés? Milyen szerepet kapnak a diákok a tananyag/munka/folyamat megtervezésben és az értékelésében? Milyen képességet tudnak elsajátítani ezeken a foglalkozásokon? A munkaközösségeik válaszai a következők lettek:

biológia	-        élményalapú tanulás -        biológia élőben: élőhelyek meglátogatása -        kutatásmódszertan, vizsgálatok
fizika	-        mérnöki képességek fejlesztése -        választható mérő kísérletek kiértékelése -        munkatervezés, prezentáció, tudományos vita
kommunikáció és dráma	-        drámajáték -        előadási technikák, beszédtechnika, szónoklás -        érvelés
barkácsolás, gasztronómia	-        főzés, sütés, konyhai tapasztalat -        faipari munkák -        háztartási eszközök és berendezések egyszerű szerelése

 

A tantestület előtti bemutatás, illetve külsős foglalkozásvezetők bevonása után kezdődhetett el a kipróbálás. A rendszer monitorozáshoz egy bemeneti mérő kérdőívet töltettek ki a diákokkal. A kérdőívek eredményei egyelőre bizakodásra adnak okot. A tárgy választásnál a téma, tantárgy érdekessége 80,5 %-os eredményt mutat, míg azt a választ, hogy ez tűnt a legegyszerűbben teljesíthetőnek, csak néhányan választották. Mennyire kötelezi el magát a diák, mennyire elhivatott további készségei fejlesztésére, mennyire ál készen? Itt 61 % jelezte teljes elköteleződését,

Nehézséget okoztak a megfelelő eszközök és terek hiányai (pl. tankonyha/tanműhely és eszköze). Vezetői dilemmaként megfogalmazódik, hogy egy változás, egy innováció hogyan tud beépülni a rendszerbe? Hogyan tud szervesülni? Milyen források tudják fenntarthatóvá tenni? Hogyan lehet a tanulók számára a tárgyakat adminisztrálni és értékelni?

A projekt előrehaladtával jobban láthatóvá lesznek a válaszok.